Fagylalt, a hűsítő nyalánkság

A kínaiak már 3000 évvel ezelőtt – csakúgy, mint az ókorban a görögök és a rómaiak – mézzel, rózsavízzel és gyümölcsökkel ízesítették a havat és a gleccserek jegét, így fogyasztották azt nagy élvezettel a nyári hőségben. A 17. századtól a fagyasztott vízből és gyümölcsökből készült jéghideg különlegesség végül Itálián keresztül hódította meg az egész világot, hogy manapság a lehető legváltozatosabb ízekben élvezhessük.

Vonzalmunk az édes íz velünk született szeretetére vezethető vissza. A baba még meg sem születik, már élvezheti a magzatvíz édeskés ízét. Nem csoda tehát, hogy a legtöbb ember kiskorától szívesen fogyaszt különböző édességeket.

A fagylaltok és jégkrémek – fajtájuktól függően – tejből, tejtermékekből, tojásból, cukorból, vízből és olykor vajzsírból, illetve növényi zsírokból készülnek. Összetételük alapján két csoportot különböztetünk meg, a tejalapú és a vizes fagylaltokat, melyek a legkülönbözőbb ízekben fordulnak elő.
A tejalapú fagylaltok és jégkrémek túlnyomó részt tejből készülnek, tejzsírtartalmuk változó, de legalább 8%. Ha gyümölcsöt is kevernek hozzájuk, gyümölcsízük tisztán kivehető. A vizes jégkrémek, amelyek zsírtartalma 3% alatt marad, főként cukorból és vízből állnak. Még ha a vizes fagyaltokra gondolva elsősorban valamilyen gyümölcsíz jut is eszünkbe, nem törvényszerű, hogy gyümölcsöt tartalmaznak. A bolti jégkrémekben gyakran hozzáadott aroma és színezék adja a gyümölcsös érzetet.
A fagylaltok birodalma mindenki számára tartogat különlegességeket. Tejfehérje- vagy tejcukor-érzékenység esetén a vizes fagylaltok, például a tisztán gyümölcsből készült sörbet vagy a laktózmentes tejből készült fagylalt, esetleg a szójatejalapú jégkrémek kínálhatnak hűsítő nyári élményt.

A fagylalt élvezeti értékét hűvössége és krémessége egyaránt befolyásolja. Balzsam a léleknek, ezzel együtt értékes tápanyagokkal szolgál a testnek. Azok a fagylaltfélék például, amelyek tejből vagy tejszínből készülnek, kalciumot tartalmaznak. Hozzájárulhatnak a napi kalciumszükségletünk fedezéséhez, önmagukban azonban erre természetesen nem képesek.
Ha a fagylalt valódi friss gyümölcsöt is tartalmaz, egyidejűleg vitaminokhoz és rostanyagokhoz is hozzájuttatjuk szervezetünket, így a többi édességhez képest a fagylalt tápanyagban gazdagabb alternatívát jelent. Ennek ellenére ügyeljünk arra, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás keretein belül csak napi egy adag édességet fogyasszunk! Gyerekek esetében különösen érvényes a szabály: Egy adag pont annyi, amennyi a marokba fér! Kerüljük a fölösleges kalóriákat, a mellékes nassolást, tudatosan teremtsünk helyet a finomságoknak heti étrendünkben!

Aki nem szeretné, hogy pont nyaralás közben érje utol Montezuma átka, azokban az országokban, ahol a vezetékes víz nem iható, illetve ahol a hámozatlan és nyers élelmiszerek fogyasztása kerülendő, a nyílt tárolókból árusított fagylalttól és a jégkockától is tartózkodjon! Az előrecsomagolt és gyárilag előállított fagylalt higiéniás szempontból (szalmonella és egyéb baktériumok) legtöbbször nem rejt magában kockázatot.

Tippek a felhőtlen élvezethez:
- A felolvadt fagylaltot és jégkrémet ne fagyassza vissza! Felolvadt állapotban elszaporodhatnak benne a kórokozók.
- Ne vásároljon olyan dobozos jégkrémet, amelynek a csomagolásán jégkristályok vannak, illetve olyan pálcás jégkrémet, amely elveszítette a formáját! Ez mind annak a jele, hogy a hűtési lánc valahol megszakadt, vagy hogy a jégkrémet túl melegen tárolták.
- A fagylaltot legalább -18 °C-on tárolja (a fagyasztó háromcsillagos rekeszében)!

Szerzők: Ingeborg Hanreich és Lisa-Maria Wagner

Receptajánlatunk:
Fagylalt friss gyümölcsből (sörbet)

Elkészítési idő: kb. 20 perc, fagyasztás: legalább 4 óra

Hozzávalók:
450 g eper / málna / fekete áfonya
50 g cukor
100 ml narancslé

Turmixoljuk össze a gyümölcsöt a cukorral és a narancslével. Ezután töltsük a masszát jégkrémformába, és helyezzük a formákat legalább 4 órára a fagyasztóba.
Ez a jégkrémváltozat nagyon jó C- és B-vitaminforrás, próbálja ki másfajta szezonális gyümölcsökkel is!